Az Üllői ingatlan és a focicsapat eladására kiírt pályázaton ketten indultak, egy brit és egy belga-német érdeklődő. Előbbi a legújabb megváltó, McCabe érdekeltsége, Scarborough Ltd. tulajdonában lévő Esplanade Real Estate Kft. Utóbbi viszont méltó tagja lehet annak a klubnak, amelyen egyebek mellett a magyar Celladam és TDZ, a spanyol HI Grupo vagy a hongkongi magyar Neuchatel Ltd. szerepel: a kamu befektetők klubjának.
A Nemzeti Sport szerint ugyanis ez a pályázó a belga érdekeltségű M&S Home Invest Holding. Jól csengőnek nem mondható név, de persze tudjuk, néha egy jónevű sportvállalkozás mögött egy ismeretlen nevű gazdasági társaság áll. Nem szégyen kérdezni, tudjuk a székelyviccből, hát megkérdezzük nyomban legtájékozottabb ismerősünket, az internetet. A Google az "M&S Home Invest Holding" keresőszóra – az idézőjelekkel keresünk a pontos kifejezésre – egyetlen találatot ad: a sportnapilap információjával megegyező tartalmú Blikk cikkét (naná, ugyanaz a tulajdonos).
A cégnév egy részének elhagyásával általában a brit Marks & Spencer láncra bukkanni, egyszer elkeveredtünk valahogyan egy észak-amerikai, másszor egy görög ingatlanközvetítő és -fejlesztő cég weboldalára. Belga, ingatlanbizniszben utazó M&S nem találtunk sem a Google segítségével, sem később különböző ingatlanos szakportálokon (természetesen külföldieken próbálkoztunk).
Most hirtelen négy dologra tudunk gondolni.
1. Meghülyült a gugli és az összes szakkatalógus is, az M&S Home Invest Holding létező, komoly cég, sikeres múlttal, jelentős sportingatlanos tapasztalattal, az interneten is megtalálható, csak nekünk nem sikerült.
2. Az M&S Home Invest Holding létező cég, komoly, jelentős vállalkozás, csak épp valamiért nem tartja fontosnak, hogy legyen weblapja, egyáltalán: bármilyen információ fellelhető legyen róla világhálón.
3. Az M&S Home Invest Holding ugyanolyan komolytalan kalandorkísérlet, mint a korábban említett celladamos, higrupós, neuchateles próbálkozás. Egy fantomcég, amely talán van, talán nincs, de a gazdasági jelentősége még Vasas Zoltán kezdősebességének szintjét sem éri el.
4. Hülyeséget írt a Nemzeti Sport, és a vele egy platformon lévő Blikk.
Az első két lehetőségnek kevesebb az esélye, mint Vincze Ottónak arra, hogy még valaha is komolyan vegyék őt. A negyediket szeretnénk nem feltételezni egy olyan lapról, amely erős versenyben – a piacon egyedüliként – napról-napra úgy emberileg, mint szakmailag a legmagasabb színvonalat produkálja, üdítő olvasmányossággal, szórakoztatóan, pontosan. Persze lehet, hogy most éppen hibáztak egy picit, de nem hisszük mi ezt.
Marad a 3-as opció, vagyis az, hogy megint egy fantomcéggel van dolgunk, amelynek a Marks & Spencer neve tetszett meg. Erről nem tud nem eszünkbe jutni az álhongkongiak svájci focicsapatra emlékeztető neve (Neuchatel), vagy a soproniak új olasz tulajdonosának a bohóckodása a cége nevével (a világszerte ismert áruházlánc, a Carrefour nevére kínaipiacos módon hajazó Carefur). Igazából azonban nem is akadunk fenn ilyen apróságon, inkább azt várjuk már-már tűkön ülve, hogy mikor bukkan fel a Fradi-befektetők között a Louis de Funes által évtizedek óta hiába körözött Fantomas.