A hétvégén lejátszották a tizedik fordulót sörfociligában. A csapatok már találkoztak ellenfeleik kétharmadával, vagyis lejátszották az idei meccseik egyharmadát, ilyenkor általában már nagyjából kirajzolódnak bizonyos tendenciák. Általában – a mi kis sörfocinkban viszont akkora a bizonytalanság, mint az MSZP-frakcióban egy-egy Gyurcsány-beszéd előtt.
A mezőny fele felesleges
A mezőny egyszerre kiegyensúlyozott és ingatag. Bárki legyőzhet bárkit, és bárki kikaphat szinte bárkitől. Noha most látszólag komoly a Honvéd előnye – hát igen, a hétvégén ismét több bakot lőttünk, mint Csank János a legszebb napjaiban, elő kell vennünk ismét Nostradamus könyvét –, még a kispestiek is képesek csalafinta eredményekre: simán kikapnak a most ugyan 5., de azért elég halványlila Újpesttől, ugyanakkor nyernek az addig veretlen MTK ellen a Hungária körúton. És hogy hasonlóan kiszámíthatatlan csapatot mondjuk a tabella másik végéről is: a még nyeretlen Diósgyőr otthon pontot csíp el az MTK vagy a Honvéd ellen, de kikap a REAC-tól.
Ha valami tendenciát mégis fel akarunk fedezni, azt azért elmondhatjuk: a bajnoki címre reális esélye négy csapatnak van, a kieséstől négy-ötnek kell félnie, a többi hat-nyolc meg itt van tölteléknek. Az se rossz mondjuk, pláne, ha olyanokból lesznek töltelékek, akik arra számítottak, hogy a bennmaradás lesz a legfontosabb cél, de összességében azért nincs sok értelme, hogy vannak: nem lesznek még csak dobogósok sem, nem fognak a kiesés közelébe kerülni; olyanok ők, mint a listás képviselők a parlamentben: vannak, hogy kilegyen a létszám.
De nézzük, kik a bajnokesélyesek. Az élen álló Honvéd (25 pont) mögött a Debrecen (20), az MTK és az Újpest (19-19) menetelnek. Ám nemcsak a pontszámok miatt mondjuk, hogy most úgy tűnik, ennek a négy csapatnak van reális esélye a bajnoki cím megszerzésére. Elöljáróban: az első négy csapat egy híján már lejátszotta az egymás elleni meccseit, a minitabella így néz ki:
1. Honvéd | 3 | 2 | - | 1 | 6 | 6 | 6 |
2. Újpest | 2 | 1 | 1 | - | 4 | 1 | 4 |
3. MTK | 3 | 1 | 1 | 1 | 4 | 4 | 4 |
4. Debrecen | 2 | - | - | 2 | 3 | 6 | 0 |
Csepelről a mennybe
Amit a tavalyi szezonban, tavasszal, a két-háromszáz néző előtt Csepelen megrendezett meccseken senki nem gondolt: a Honvéd – nemcsak a pontelőnye, hanem a mutatott játéka miatt is – a bajnokság egyik legkomolyabb esélyese lett. Bárányos, hiába olyan lassú és körülményes, mint fideszes polgármester, ha be kell zárni egy iskolát, mégis csak képes irányítani a csapatot, az esetek nagy részében van ideje – mert az ellenfél hagyja, hogy legyen – pontosan passzolni, indítani.
A Honvéd mellett szól, hogy a nyilvánvaló tévedések (Mogyorósi, Vincze G., Tóth B., Pomper) ellenére sikerült megtalálnia a rutinos (Bárányos, Schindler, Hercegfalvi, Szmiljanics, Dobos, Genito) és fiatal (Ivancsics, Magasföldi, Diego, Benjamin, Abraham) játékosok hatékony kombinációját, emellett az MTK elleni potyája ellenére is élete legjobb szezonját játssza a kapuban Tóth Iván. És ha már a légiósok: Kispesten most már nemcsak darabra veszi a légiósokat, Benjamin, Abraham és Diego még befektetésként is beválhat Hemingwaynek. Szerencséjük is volt a szezonban eddig, hiszen a Fehérvárral például a Vlak-legénység nagy menetelése – öt győztes meccs sorozatban – előtti, három meccsen csak két pontot hozó időszakában játszottak.
A kispestiek ellen szólhat, hogy a jobbára összevásárolt csapat középpályájáról hiányzik a védekező szellemű játékos. A középpálya egyébként is az együttes leggyengébb pontja – miközben a bajnokság legtöbb gólját szerző csatársorban akkora a túlkínálat, hogy a Fradinak kölcsön tudták adni az ott 8 meccsen 7 bajnoki gólig jutó Ndjodót –, ami egy-két kulcsjátékos kiesése esetén könnyen széthullhat. Ennek ellenére, ha a csapat a következő egyharmadot is ilyen lendülettel veszi, Supka Attila könnyen háromszoros (papíron négyszeres) magyar bajnok lehet.
Torgyánista Debrecen
A háromszoros bajnok hajdúságiak a második hely ellenére is enyhén szólva felemás teljesítményt nyújtanak, úgy tűnik, a szezon előtt igazolt nyolc játékos több volt annál, mint amennyi ideális lett volna a csapatépítéshez. A Lokinak a védelme a nagy gyengesége: 12 gólt kaptak, ami csak a 6. helyre lenne elég, és néha már a középcsatár gólkirály Sidibe megy hátra balbekkbe; épp fordított pályát bejárva, mint amit Torgyán Mágus ajánlott Mátyusnak – és ami, mint írtuk is, hét évvel később valósággá érett.
A Loki tűnik ennek ellenére a Honvéd legkomolyabb ellenfelének. Elsősorban azért, mert a jó játékosokból elvileg annál inkább összeáll egy csapat, minél többet játszik együtt, márpedig a legtöbb jó játékos most Debrecenben van (nem véletlen, hogy Várhidi néhány túlkorossal tuningolt, felnőttek között szereplő ifiválogatottjába is jellemzően csak innen férnek be játékosok). Ugyanakkor a három megnyert bajnokság után a Loki mindenkinek különösen legyőzendő ellenfél, míg a játékosok – a nemzetközi kupakudarcok ellenére is – elhihetik, hogy istenkirályok, akiknek elég a cipőjüket kiküldeni a pályára. Ezt egyébként jelzi is, hogy két vereségüket a két komoly ellenféltől (MTK, Honvéd) szenvedték el.
Hungária körút: Kirakat FC
A 19 pontos, egészen hétfőig, a Honvéd elleni meccsig veretlen MTK továbbra is csak marketingszempontból kell Várszegi Gábornak; azért, hogy élvonalbeli, profi csapatban is bemutatkozzanak a Sándor Károly Akadémián nevelkedő fiatalok. Az embernek az az érzése, hogy Várszegi nem is akarja az MTK bajnoki címét, és az is: ha akarni fogja, az MTK-nak – egy-két kreatív, rutinos játékos megszerzésével – nem lesz gondja azzal, hogy bajnok legyen.
A kék-fehérek játsszák messze a legtechnikásabb focit a magyar mezőnyben, de néha a legváratlanabb pontvesztésekre képesek (otthon a Győr ellen, vagy a már említett diósgyőri meccsen). Az MTK mellett szól az is, hogy a csapat minden korosztályos együttesénél ugyanazt a taktikát játsszák, így ha a nagyok – nagyok, muhaha, 21 évesek – közül kiesik valaki, akkor ismerős játékszerkezetbe léphet fel a (még) fiatal(abb), 18, 19 éves utánpótlás-játékos. Az viszont az utóbbi meccseken látszik, hogy Kantának nagyon ki vannak szolgáltatva: nélküle két meccsen négy pontot vesztettek; míg az előtte játszott nyolcon összesen is csak hetet.
Újpest: edző nélkül nehéz
Urbányi István a magyar labdarúgás Árpa Attilája: vidám, színes, érdekes, minden bizonnyal kellemes modorú médiaember, akinek egy szál eredeti ötlete nincs. Urbányi a mai magyar élmezőny egyik leggyengébb edzője, aki az össze (vagy inkább összevissza) vásárolt keret ellenére nem tud épkézláb eredményt elérni.
Jó, a negyedik helyen állnak, és egyelőre az egyetlenek, akik legyőzték a Honvédot, de azért a Tiszával, Foxival, Kovács Zoltánnal, afrikai, ázsiai, amerikai légiósokkal elhalmozott csapat tulajdonosai valószínűleg még egy ezüstéremnek sem örülnének tiszta szívből. A 20 lőtt gól csak 19 pontra volt elég, vagyis hiába kaptak csak 9 gólt, ezek a gólok összesen 11 ponttól fosztották meg őket (csak érdekességként: a 8-8 lőtt és kapott gólnál járó, a második leggyengébb támadósorú, de a legjobban védekező Nyíregyháza 15 pontot gyűjtött).
Az Újpest ellen szól tehát az edzője, ugyanakkor mellette, hogy a nagy négyes egymás elleni meccseit eddig a lilák hozták a legjobban: egyedüliként veretlenek; igaz, van még egy meccsük a Debrecen ellen.
A nagyok mögöttAz első négy csapat után újabb négy következik egy ponton belül: 16-16 pontja van a Fehérvárnak és a Győrnek, 15-15 a Zalaegerszegnek és a Nyíregyházának. Ők a bajnoki címről már nemigen álmodhatnak, ha rendeződnek az anyagi gondok, akkor a Fehérvár még odaérhet a dobogóra; és nagyon kicsi esélye erre a Győrnek is lehet (itt pénz van annyi, mint egy olajsejknél, itt inkább szakmai gondok vannak). Ugyanakkor, ha Székesfehérváron nem oldják meg az anyagi válságot, akkor még a középmezőnyben sem lesz könnyű megkapaszkodni.
Ha Waltner helyett talál góllövő játékost, a hátralévő öt meccsen a Zalaegerszeg akár meg is előzheti őket, ám ha nem lesz jó csatáruk hamarosan, úgy eltűnnek a középmezőnyben, mint útépítő cég az állami pénzzel (jó, a Vasassal most 3:3-mat játszottak, de nem lőet az ember minden meccsen két tizenegyest).
A ZTE abban reménykedhet, hogy az előtte álló két csapatnak van még két kemény meccse a téli szünetig – de legalábbis a szezon felét jelentő 15. fordulóig – hátralévő öt játéknapon. A győriek mennek Kispestre, majd a következő fordulóban az Újpestet fogadják, a Fehérvár az Újpestet és a Debrecent fogadja.
Télen a Honvéd lehet az élenEbből a felsorolásból is kitűnik, hogy a legnehezebb dolga az első négyből az Újpestnek van, és nemcsak a Loki elleni meccs miatt. A lilák, most úgy tűnik, csak a Paks és a Diósgyőr ellen mehetnek biztosra, de mivel Urbányiéknak úgy megy a kiscsapatok elleni pontvesztés, mint kistérségi megbízottnak a pénzosztás, ez ellen az edzőt váltott két csapat ellen sem lesz könnyű dolguk.
Az élbolyból a Lokinak a fehérvári és újpesti kirándulás, a Honvédnak a Győr és talán a Vasas elleni meccs okozhat fejfájást, míg az MTK-nak a tabellán elfoglalt helye alapján a hátralévő fordulókban a Nyíregyháza lesz a legkeményebb ellenfele. A papírforma tehát azt valószínűsíti, hogy Honvéd, MTK, Debrecen, Újpest lesz a 15. forduló végén a sorrend – de tudjuk persze, a papírforma nálunk sokaknak csak arra jó, hogy a tippmixen kaszáljanak vele egy nagyot, és az esélyesek elbízzák magukat, ahogyan magyarfocistáktól illik.
Forduló |
11. |
12. |
13. |
14. |
15. |
Honvéd |
Kaposvár (o) |
Győr (o) |
Vasas (i) |
Nyíregyháza (o) |
Tatabánya (i) |
Debrecen |
REAC (i) |
Sopron (o) |
Fehérvár (i) |
Paks (o) |
Újpest (i) |
MTK |
Vasas (i) |
Nyíregyháza (o) |
Tatabánya (i) |
REAC (o) |
Sopron (i) |
Újpest |
Fehérvár (i) |
Paks (o) |
Győr (i) |
Diósgyőr (i) |
Debrecen (o) |
Kik nem valók az NB I-be?
Hát, a mezőnynek legalább az egyharmada, de most kicsit szűkítjük a kört, arra, hogy kik fognak kiesni. A nyeretlen, egyetlen pontos Tatabánya a legjobb úton halad ebbe az irányba, sőt, ha nem lesznek reflektorok a pályán, akkor talán végig sem kell játszania a szezont. Ezenkívül az eddigi edzőcserék lényegében lefedik, kiknek van még esélyük arra, hogy jövőre a Fradi ellen játsszanak.
A szegedi tulajdonoshoz került, így Szegedről edzőt hozó, még szintén nyeretlen Diósgyőr, az olasz tulajhoz került, így olasz edzővel próbálkozó Sopron, továbbá a tulajdonost, így edzőt sem cserélő Siófok a három favoritunk. Gellei Imrével ugyan összekapta magát a Paks (egy győzelem a bajnokságban, egy a ligakupában), de mivel van még egy újpesti és debreceni meccsük az első etapban, róluk sem hiszem, hogy meg tudnak kapaszkodni a középmezőnyben.