Vége a csodának, a válogatott mezek most száradhatnak egy hónapig, mi pedig térjünk vissza a sörfocihoz. Folytatódik az elsőosztályúnak mondott magyar bajnokság, nincs is annál jobb móka, mint amikor a többre hivatott újpesti védelem blokkolja a dinamikus tatabányai rohamokat, vagy amikor a paksi középpálya szellemes akciót szövöget a szervezetten védekező rákospalotaiak kapuja előtt.

A mi kis bajnokságunk nyolcadik fordulója is felkeltette a nagy jövőbelátó figyelmét, aki annyi fociverset írt, ahány levelet Kisteleki MLSZ-elnök a nemzetközi fociszövetségeknek. Nézzük, mit várt vidám kis fociparódiánk nyolcadik fordulójától.

Debrecen–Vasas
Itt a csoda, ott a remény,
A semmiből semmi nem lesz,
De ha pontosak lesznek,
A vendégek örülhetnek.

Újpest–Tatabánya
Lila ködök nincsenek,
Gyengék ellen gyengék mennek.
Aki otthon van, az örülhet,
Elintézik a vendégüket.

Paks–REAC
Két vitéz, aki helyét nem leli,
Nem érteni, mit keresnek a harcban
Zöld mező és sárga ég,
Eltűnhetne a második vonalban.

ZTE–Kaposvár
Jobb sorsa érdemes a várvédő had,
Ha megtréfálja őt a támadó sereg,
Derék déli vitézek még jobban elzüllenek.

Siófok–Honvéd
A csoda felragyog a tenger víztükrében,
Katonáknak nem volt nehezebb sora,
Azt hihették, a hadapródok könnyen legyőzhetők
De a szerencse nem kerüli el őket soha.

Diósgyőr–Nyíregyháza
A keleti végeken acélos tekintetek
Pásztázzák a sötétszürke eget.
Akik jól kezdtek, behullanak a mélybe,
Sikert inkább az építők remélnek.

Fehérvár–Sopron
A várvédők nagy hősök lettek,
Szenvednek a dák vezér hadai,
A hűség város eleshet,
Szétporladnak maradványai.

MTK–Győr
Nem lesz könnyű hazatérni
Az egykori mesternek,
A dicső ifjú vitézek
Itt mindenkit megvernek.