Végre egy meccs, amely iránt érdeklődnek a szurkolók, de hiába. A bosnyákok elleni Eb-selejtezőt a székesfehérvári Sóstói stadionban rendezik, ahová jelenleg csak 10 ezer nézőt tudnak beengedni. Ha nyertünk volna a 2012-es Eb-pályázaton, ez a szám 40 ezer lenne, feltéve, hogy a meccset el tudnánk halasztani 2010. második felére; de egyébként nem nyertünk, hiába, Platininál nagyobb kerékkötője nincs a magyar futballsikereknek.
Szóval van ez a félig már felújított székesfehérvári stadionunk, gondolta az MLSZ, hogy ha kétmilliárd forintért, több év alatt kialakítottak ott egy 3500 fő befogadására alkalmas főlelátót, biztonsági aggregátorral ellátott pályavilágítást, az UEFA előírásnak megfelelő öltözőt, médiaközpontot, VIP-részt, kamera- és beléptetőrendszert, akkor csak ne álljon már hiába. Aztán meg a bosnyákok elleni meccs nem is ígért nagy érdeklődést, vidékre meg jó lesz ez is, gondolhatta Kisteleki.
De a néhány túlkorossal kiegészített magyar ifiválogatott, valami adminisztrációs hiba folytán nagyválogatottnak öltözve – ha Hegyi Iván lennék, nem hagynám ki, hogy "de nem nagy mellénnyel" – megverte az olaszokat. Erre aztán a focirajongó, mint a hozzá kedveskedő, őt egyébként hetente megcsaló kedvesének a hülye férj, ismét mindent megbocsátott, Máltát, Vaduzt, MIKA-t, 1:12-t, mindent. És ismét jegyeket vásárolt, eszementen, mert a magyarfocirajongó tényleg eszement.
Így aztán elfogyott mind a tízezer jegy, utoljára talán a Real Madrid elleni 1985-ös UEFA Kupa döntőn voltak kinn ennyien – sőt többen, 38 ezren, de akkor még nem milliárdokért átépítve a stadion –, és valószínűleg még többen mennének. De nem mehetnek, mert nincs több jegy.
Aki kimarad, vigasztalódjon: október 13-án jön Málta. És míg a bosnyákokat megvertük idegenben, őket ugye nem – szóval még izgalmasabb meccsre számíthatunk.
