Játékosok, akik még a gombfocicsapatunkba se férnének be, és edző, aki még az Arsenallal is kiesne. Mi is összeállítjuk – elsősorban a meccsközvetítések, másodsorban a tudósítások alapján – a sörfociliga 13. fordulójának válogatottját; természetesen a legbénábbakból (igaz, a Fehérvár-Debrecen meccset majd cak hétfőn játsszák, de a hét másik találkozó is bőséges kínálatot nyújtott a csapat megválasztásához).

Kapus
Balajcza Szabolcs (Újpest) – a kapus 4-es kapott a lilákkal szemben ritkán kritikus sportbulvárlaptól a Győr ellen 4:2-re elveszített meccs után (a jövő héten az nb1.hu osztályázást közlöm majd). A tudósítások szerint a győriek második góljában igencsak benne volt, és egyébként is bizonytalanul védett. Nem értenénk, hogyan lehet válogatott kerettag, ha nem tudnánk Várhidi Péter újpesti gyökereiről.

Védelem
Pandur Péter (Vasas, 4) – látott két szép kispesti gólt, az egyiket csak azért nem testközelből, mert igencsak lemaradt Abraham mögött. Ha rajta múlik, látott volna még két-három másikat is. A sportbulvárlaptól 4-est kapott.
Ivan Zaleh (Nyíregyháza, 3) – hiába argentin, bebizonyította, hogy abban az országban sem csupa Messi és Maradona él. A brazil Alves (ez szép, argentin-brazil párharc egy Szpari-Kaposvár meccsen; na mondjuk, a mi kis színvonalunkon) akkor futotta le, amikor akarta, és az egyik gól előtt még egy könnyű kötényt is adott neki. Mondhatnánk, hogy egy újonc csapatnál még szokni kell az NB I-et, de hát az argentin már tavaly is az első osztályban, az Újpestnél játszott.
Korcsmár Zsolt (Újpest, 4) – a sportbulvárlap szerint a második félidőben rengeteg hiba jellemezte a játékát; ez azért különösen szomorú, mert az elsőből meg egyáltalán nem emlékszünk rá. A győriek harmadik gólját ő láthatta legközelebbről, miután úgy lemaradt Bajzátról, mint a magyar-horvát pályázat a 2012-es Eb-ről.
Tóth Balázs (Honvéd, 4) – Supka Attila bonbonos pénzből azt vehet meg, akit akar; érthetetlen, miért ilyen játékost akart. Tóthnak még nem láttuk épkézláb megmozdulását a szezonban, olyan gyenge volt, hogy az elvileg általa őrzött Sowumni el tudta hitetni a nézőkkel, hogy jó játékos.

Középpályások
Berdó Balázs (Honvéd, 4) – a Honvédnak nincs szerencséje a Balázsokkal. Berdó ad képet arról, milyen erős a kispesti csapat: a többiek teljesítményének köszönetően úgy is az első-második helyen tanyáznak, hogy ő rendszeresen ott van a csapatban.
Piller József (Vasas, 4) – ha a 3. percben nem lövi három méterről három méterrel az üres kapu fölé a labdát, észre sem vettem volna, hogy a pályán van.
Nikolov Balázs (Győr, 5-2=3) – a 42. percben sikerült kiállíttatnia magát egy abszolút felesleges és ostoba szabálytalanság miatt. A hét hülyéje is lehetne, ha az akkor 1:1-re álló meccset végül nem nyeri meg a csapata.
Dancs Roland (Sopron, 3) – egykor a Nancyban és a Grasshopersben is légióskodott; a két csapat szakvezetői valószínűleg ezt ma már szívesen letagadnák. Bár még Wikipédia-oldala is van, ennél jobban örülnénk, ha legalább egyszer látnánk majd NB I-es szinten játszani.

Csatárok
Danilo Belics (Sopron, 3-2=1) – a sportbulvárlaptól már 3-ast kapni sem kis bravúr a "normál" teljesítményért, és miután ezt megtoldotta egy idióta, brutális, ráadásul kapus ellen elkövetett szabálytalansággal, sikerült a szép kövér 1-est összeszednie. De legalább valamivel emlékezetessé tette magát ezen a meccsen.
Montvai Tibor (Nyíregyháza, 4) – még NB II-esként, a Fradi elleni Üllői úti meccsen tűnt fel, gólt lőtt, jól is játszott. Nos, az idei 13 bajnoki meccsen épp annyiszor talált hálóba, mint akkor az FTC ellen húsz perc alatt – egyet. A tudósítások meg sem emlékeznek a Kaposvár elleni meccséről, szinte érthetetlen, miért nem kapott 4-esnél rosszabbat.

Kispad
Cserekapust nem találtunk, ezt akár elismerésnek is vehetik a hálóőrök.
Pomper Tibor (Honvéd, védő, 5) – akik látták a meccset, aligha értik, erre miért kapott 5-öst, Sowumni vele is éppúgy packázott, mint Tóth Balázzsal. Néha lő egy-egy veszélyes szabadrúgást, amivel fenn tudja tartani a róla kialakult "rugótechnikás játékos" mítoszt, és ez elég ahhoz, hogy eltengődjön a sörliga egy jónak gondolt csapatában.
Károlyi Sándor (Sopron, védő, 4) – a sportbulvárlap szerint "a labda nemigen engedelmeskedett az akaratának". És még Hofit sem hallgat, mert akkor legalább kiszúrta volna.
Sifter Tamás (Sopron, középpályás, 3) – az egyetlen soproni helyzet előtte adódott, de kihagyta. A tudósításokban nem leltük nyomát, hogy mást csinált volna.
Kanta Szabolcs (Siófok, középpályás, 4) – az MTK-ban játszó testvére és ők a példa arra, néha az alma eshet nagyon messze a fától.
Orlando Aquino (Sopron, csatár, 0) – már a 17. percben megsérült, így később mondhatja azt, hogy nem tudott formába lendülni. A sérülésének köszönhetően került csak a kispdra.

Edző
Urbányi István (Újpest) – 48 percig (plusz hosszabbítás) játszott emberelőnyben a csapata, ami elég volt nekik ahhoz, hogy az 1:1-es állásból 2:4-et csináljanak. A sörliga jelenlegi leggyengébb szakvezetőinek egyike nem tudott reagálni az emberelőny miatt megváltozó helyzetre, pocsék játékrenddel küldte pályára az Újpestet, amely láthatóan mentálisan sem készült fel a létszámfölényre. Kezdjük úgy érezni, hogy a Viasat műsorvezetőjeként, amikor a stúdióban faggatja a szakértőket, nemcsak úgy csinál, mintha laikus lenne.